Az alkonyat úgyis leszáll...

nem tudom, gondolsz- e még rám. az emléked halványul, de ekkor találkozunk, vagy kezembe akad egy kép kettőnkről.nem tudom, hogyan romlott így el az egész, és igazából azt sem, hogy miért görcsölök ezen ennyit, nem értem, hiányzol, nem tudom, mi hiányzik, lehet. hogy csak…

képek, hiányzol... 

igen, tök jó, tegnap megint veled álmodtam, csókok, békülés, kompromisszum, maradj még...:S elegem van, azt szeretném, hogy elmúljon most már...De hátha így hamarabb tulleszek rajta, ha ennyiszer megálmodom, hatha hamarabb elmulik...jol kezdodik a nap:Sfuck

akarom, hogy végre muljon már el, hogy csak szunjon meg, mert már nem birok, nem birok gondolkodni, nem birok beszelni, nem akarok tobbet szenvedni most mar...

mikor már azt hittem, nem lesz rosszabb, akkor még találkoznunk is kell?:(Az a mocskos élet...(Alvin)Hiányzol, Kicsim:(((

Még csodálkozom, hogy minden ennyire rossz. Estére, napközben össze szedem magam, tele vagyok tervekkel, reggel meg megint azt álmodom, hogy milyen jó veled, bekülésről...De barátnőmnek igaza van, nem szabad a múltba nézni, főleg azért nem , mert már nem is energiát…

már úgy sem lesz semmi sem normális...soha, én sem