szilárd novelláinak olvasása közben eszembe jutott, hogy milyen jó lenne a hideg, szeles, zimankós időben egy bögre tea vagy kakaó mellett előszedni a régi naplóimat, amiket gimiben és általános suliban írtam..
más volt, szinte mindennap írtam, tollal és személyesebben, mint most.
szinte nevetséges, hogy minden apró részletetet leírtam a napból, persze, ami számomra fontos volt
a stílusa hasonlít a szilárd egyik naplóbejegyzésére, amit szintén megmutatott, és amin magamban kicsit nevettem, hogy jé, kicsit gyerekes
ilyen az én naplóm is, gyerekes, ugyanakkor aranyos... és sok minden benne van, amit talán már el is felejtettem
jólesik ezeket újraolvasni, a nagy lelkesedéseket, szerelmeket, csalódásokat, történéseket, barátságokat, emlékeket ... :)
