igen, én maximalista vagyok
nekem természetes volt és most is az, hogy ha egy órát kell megtartanom, arra készülök, főleg most ebben a félévben
nagyon szeretek készülni, nem jelent megterhelést, még akkor sem, ha sok időt vesz el, mert sokat ad, jobban átérzem minden egyes olvasnivaló mondanivalóját, jobban megérint, mint mikor diákként olvastam.
ez nekem természetes volt
élvezem kitalálni a feladatokat, és figyelni, hogy feldobják- e az órákat, igyekszem színesebbé tenni a diákokkal együtt töltött időt, és jó figyelni, hogy ki milyen stílusban egyéniségének megfelelően készül fel az órára. Remélem, hogy ők is ennyire élvezik az órákat. Úgy érzem, fejlődtem tavaly ilyenkor óta. Magabiztosabban állok ki a diákok elé, ha nem megy vmi, nem tudom a választ, tudom kezelni, meghallgatom a véleményeket. Jobban megy az óra irányítása is, persze még nem tökéletes, de nem is csinálom olyan régóta.
Már nem akarok mindent tökéletesre megcsinálni, de a tőlem telhető legjobbra igen. És ez a lényeg.
