... hogy elmentél, itthagytál
lassan egy éve, hogy vége van
rólad álmodtam, és nagyon rossz volt átélni újra a hiányod, mégha csak álmomban is
semmi sem olyan, mint volt, minden megváltozott
én sem vagyok ugyanaz
nem tudok beszélni veled, még mindig nem, lehet, ez sosem fog menni
néha haragszom rád, hiszen pont akkor léptél le, amikor más már komolyabbra fordítja a kapcsolatot, úgy érzem magaddal vitted álmaim egy részét
lehet, hogy nem is fogok mást úgy szeretni, mint téged, annyira naivan, annyira odaadóan
mostanában egyből a hibákat keresem a pasikban, védem magam, nem akarok senkit közel engedni magamhoz, nem akarom, hogy fájjon, ahogy akkor fájt
másrészt hálás is vagyok neked, hogy kiszakítottál minket abból a kapcsolatból, ami nem ment és nem volt jövője
és sohasem lettem volna az, aki most vagyok, aki erősebb, talán megfontoltabb, talán megtanult várni, és gondolkodni a cselekvés előtt, és aki új oldalait fedezte fel...
