Az alkonyat úgyis leszáll...

nempánikoloknempánikoloknempánikoloknempánikoloknempánikoloknempánikolok

futottam, utánad...mármint álmomban, de ezt vehetjük jelnek is...jó sok mindent elrontottamfrancba 

igen, feleslegessen aggódok, aggódtam, most nagyon optimista vagyok, és az is szeretnék maradninem értem miért van az egész, most talán nem is hiányzol.de biztos fogsz még,de bizom benne, hogy történik valami jólehet hogy nem az, hogy kibékülünk, de történhet más jó iscsak ezt az…

Mikor a szépet megismerik, felbukkan a rút is, mikor a jót megismerik, felbukkan a rossz is. ...Ezért a bölcs sürgés nélkül működik, szó nélkül tanít, nézi az áramlást, és hagyja, nem erőlködik, alkot, de művét nem birtokolja, cselekszik, de nem ragaszkodik,…

"Ezért, aki vágytalan, a nagy titkot megfejtheti; de ha vágya van, csak a dolgokat szemlélheti."

végre ezt is megértem...egy másik pasival álmodtam, yippi!!!!!!!!!:Dcímszavakban: rohanás, autóba be, vezetés, megtetszett, én is neki, rohanás, nincs sex, mert rohanunk...azért néhány momentum megmaradt....pfff

ahogy ott ültünk az ágyamon, te sírtál, hogy hogy hagyhattál el és szeretkeztünk, és sírtál, hogy nekem ez már nem jelent semmit...akkor miért tudott annyira jó lenni, amikor nem voltam a tied, nem voltam a barátnőd, miért kellettem annyira?:(jelentett, és most is jelent...csak…

:(

az a fiú hiányzik, aki- együttjárásunk első hetére csokit hozott- aki azt hitte, hogy itthagyom és elmegyek külföldre- aki egyszer verset írt nekem- aki örült hogy egy órát is velem tölthet- akivel éjszakákat beszélgettem- aki suttogva vallott szerelmet- aki egyszer azt…

hogy nem veled, hogy nem neked, hogy nem miattad...csak egy kicsit kellett volna máshogyha nem mondtad volna mindenre, hogy nem tudsz rajta változtatnisosem foglak elfelejteni...